A testbeszéd
A testbeszéd értelmezése
- A verbális és nem verbális közlések egyeztetése a testbeszéd pontos értelmezésének a nyitja
- A gesztusokat mindig abban az összefüggésben kell értelmezni, amelyben éppen előfordulnak. Valamint gesztuscsoportokat kell figyelembe venni.
- Pl.: egy szorosan karba font és keresztbe tett lábú ember a metróállomáson nem feltétlen szorong, hanem esetleg csak fázik
Társadalmi rang szerepe a testbeszédnél
- Minél magasabban áll valaki a társadalmi ranglétrán, annál jobban tud szavakkal bánni viszont annál kevesebb gesztust használ
- Míg a kevésbé művelt emberek inkább gesztusokra és nem szavakra támaszkodnak
A testbeszéd és az életkor
- Egyes gesztusok gyorsasága az életkorral is összefügg
- A kor előrehaladtával egyes gesztusok kevésbé szembetűnővé válnak, vagyis nehezebb egy idősebb érettebb ember testbeszédét értelmezni, mint a fiatalét.
Mimikai kommunikáció
Ekman szerint 7 féle érzelemfajta tükröződik az arcon:
- öröm
- meglepetés
- félelem
- szomorúság
- harag
- undor
- érdeklődés
Az izmok szerepe
- A mimikai kommunikációban a jelzéseket a szem és a száj körüli izmok finom és összerendezett mozgások keltik.
Felismerhető-e egyértelműen az érzelem egy fényképről?
- Az arc pillanatnyi állapotát tükröző fény-kép nem alkalmas egyértelműen az érzelmek felismerésének vizsgálatára, mivel a való életben a másik ember arcát nem csak egy pillanatig látjuk, hanem tovább és az eközben nem marad mozdulatlan, hanem akár másodpercenként változik az interakció helyzetétől függően. Így a mindennapi életben az érzelem felismerése a vizuális információk folyamatára támaszkodik.
Közös biológiai kód
- A mimika az emberi kommunikációban állandó közlési csatorna, az ezen futó jelzések biológiai kódja közös az emberekben és ez így lehetővé teszi a dekódolást.
- Pl.: Tehát egészen különböző helyen élő embercsoportok tudják értelmezni egymás mimikáját, azaz minden kultúrában egyértelműen felismerhetők
A piktográfia
- Az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait fölhasználhatjuk rajzban az érzelem kifejezésére.
- Pl.: a szemek pontja, a száj vonalai, a szemöldök
- Az orr vonalának az érzelem kifejezés szempontjából nincs jelentősége
A mimika szabályozása
- Néhány kultúrában szándékosan visszafogják a mimikai kommunikációt
- Bizonyos társadalmi helyzetekben is vissza fogják a mimikát, amikor az árulkodó lehet
- pl.: „póker arc”, rezzenéstelen arc
- A mimika tudatos manipulációja is lehet: színészet
Kommunikáció a tekintet révén
- Már az állatvilágban is megfigyelhető
- Az emberi kapcsolatokban a tekintet irányának és tartalmának mindig jelzés /szignál/ értéke van, amelyre a partner szükségszerűen figyel.
- A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan, de lehet szándékos is.
- A tekintet rendkívül finom mozgásokra képes
- A szemgolyó izmai a legkifinomul-tabban beidegzett izomcsoportok.
A pupilla
- A tekintet izgalmat vált ki abban a személyben , akire ránézünk
- Szemeink saját izgalmi állapotunkat is kommunikálják
- Mindezekért a pupilla a felelős
- Emóciók hatására kitágul
- A tág pupilla tehát az ijedtség, a meglepetés,az izgalom jele lehet
- Párkapcsolatban: a másik iránti erős szimpátia jele
- Üzletkötésben: a másik ajánlatának erősen pozitív mivolta
Tekintet szerepe a kultúrákban
- Európai katolikus falvakban, kisvárosokban tilos a nőknek rátekinteni társas helyzetben a férfiakra, hacsak azok nem társadalmilag elfogadott és szentesített kapcsolatformában élnek. /szemérmesnek kell lennie/
- Férfinak /még ma is/ tilos más férfi partnernőjét hosszasan nézni
- „Szemezés”
A szimpátia
- A tekintet kifejez szimpátiát és szeretet is. A szimpatikus és szeretett személyen huzamosabban áll meg a tekintet. /Ez nem tudatos megnyilvánulás./
A tekintet szabályozó szerepe
- A tekintet merevsége és üressége közvetíti a meg nem értés tényét, és kiváltja a kommunikáció megismétlését, vagy kibővítését.
- A tekintet tartozéka minden érzelmet kifejező mimikai formának.
Vizuális egyensúly az interakciókban, vagyis mennyit kell néznünk?
- Azt, hogy ki néz, mikor és kire és mennyit azt a legtöbb interakcióban a partnerek neme, státusa, kapcsolatuk intimitása és az interakciók természete határozza meg.
- Amennyiben ezeket az egyszerű szabályokat megsértik, akkor az interakció kudarcba fulladhat
- Egy kétszemélyes interakcióban az emberek az idő 61%-ban néznek egymásra, ebből tekintetük találkozik az idő 31%-ban /Argyle1972/
- A kölcsönös nézés kb 1 másodpercig tart, míg az egymásra való nézés kb. 3mp-ig
- Egy személy többet néz a partnerére, mikor hallgatja, mint amikor beszél.
A tekintet mint agresszív jelzés
- A szemkontaktus nem mindig jelez intimitást vagy vonzalmat, hanem agressziót is kifejezhet, ha meghatározott egyéb jelzések is kísérik
- „Egymás kölcsönös méregetése”
- „Ne nézzél !!”, „Nézett !!”
- Egy idegen bámulása abban a „menekülj, vagy harcolj” érzést váltja ki
Az intimitás egyensúly elmélet
- Amikor az emberek rákényszerülnek, hogy szokatlanul közeli interperszonális távolságot tartsanak, az intimitás növekedését azzal ellensúlyozzák, hogy csökkentik a szemkontaktust.
- A szemkontaktus megszűnése viszont nehezíti vagy lehetetlenné teszi a beszélgetést. /Pl.: buszon, liftben /
Vokális kommunikáció
- A hangnem, hanghordozás fontossága régóta ismert
- A hangsúly elhelyezése
- A mondat dallamváltozása
- A szavak közti szünetek
- Pl.:
„kemény hangnemben beszél”,
„felemeli a hangját”
„nem megfelelő hangot üt meg”
A Mahl-skála
- A hangszínezet, és a beszéd formai jegyeinek megváltozása a beszélő belső feszültségét, és szorongását jelzi.
- A Mahl féle skála tízféle zavarjel előfordulását méri
- pl.: a szó hibás kimondása, az elszólás,a túl hosszú szünet, a hibás szórend, az egyes szavak kihagyása, elvétése, a dadogás stb.
A vokális csatorna jelzései
- A vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi tehát a belső ellentmondást, a beszélő kizökkentését a tervezett kommunikációs mederből, a belső feszültség hirtelen emelkedését.
- Ily módon a vokális csatorna a lelki működésekben mutatkozó zavarok legérzékenyebb kifejezője is lehet.
Mire lehet következtetni a hangból?
- Nem / ffi, nő/
- életkor
- a beszélő természete, karaktere
- hová valósi /tájszólás/
- milyen társadalmi rétegbe tartozik
- mennyire művelt,
- mennyire értelmes
Kommunikáció gesztusok révén
A fej
A kezek
A karok mozgása tartozik ide
Archoz illesztett gesztusok
- Gyakran a hazugság elpalástolására használják
- Gyerekkorban még leplezetlenül megfigyelhetjük a száj eltakarását
- Idősebb korban ezek a gesztusok kevésbé szembeszökőek lesznek, de felismerhetők
Szájőrzés
- Ha valaki beszéde közben használja, akkor nagy a gyanú rá, hogy hazudik
- Ha a másik hallgatása közben teszi, akkor ez annak jele, hogy szerinte a másik hazudik
Orrérintés
- A szájőrzés gesztusának álcázott változata
- amint a negatív gondolat eszünkbe jut, tudatalattink utasítja kezünket, hogy takarja el a szájat, de hogy ez ne legyen annyira feltűnő, a kéz elhúzódik az arcról az orr felé
- Vagy az orrban lévő idegvégződések elkezdenek viszketni és önkéntelenül is meg kell érinteni azt
Szemdörzsölés
- Nem látni meg a rosszat…
- a tudatalatti ki akarja rekeszteni a megtévesztést, a hazugságot
vagy, ne kelljen a szemébe nézni annak, akinek hazudunk
- a nők könnyedén megdörzsölik a szemük alját
- a férfiak erősebben dörzsölik a szemüket
Füldörzsölés
- Nem meghallani a rosszat…
- kisgyerek befogja még mindkét fülét
Nyakvakarás, gallérhúzogatás
- Kétséget, bizonytalanságot jelezhet
- feszültséget jelenthet
- hazugságnál is előfordul
Ujj a szájban
- Ha az ember szorongatott helyzetben van
- megnyugtatásra váró belső szükséglet külső megnyilvánulása
- gyermekkori ujj szopás
- anyamell pótlás
Áll simogatás
- Az illető dönteni készül
- ilyenkor ne zavarjuk, hadd hozza meg döntését
- gondosan figyeljünk a következő gesztusra, az mutatja meg, hogy is döntött
A kezek
- A kezek érzékenyen mutatják a feszültséget
- pl.: kézremegés, apró ismétlődő mozdulatok, az arc vagy a másik kéz megfogása
„tördeli a kezét”
- karikagyűrűt forgató ember - házassági gondok?
- Körmét rágó ember - agresszióval nem tud mit kezdeni az illető?
- A másik kéz megragadása - a szorongó ember önmagában próbál megkapaszkodni?
A tenyér
- Nyitott tenyér: a nyíltság és becsületesség kifejezése
- ha valaki szavahihetően beszél, akkor részben vagy egészben felfedi a tenyerét a másik előtt
- amikor a gyermek eltitkol valamit, akkor eldugja a kezét a háta mögé, a férfiak gyakran zsebre teszik, vagy karba fonják a kezüket
- pl.: eskütétel rituáléja
- koldusok kéztartása
- A tenyér használata némi tekintéllyel és mások irányításának képességével ruházhat föl
- Felfelé fordított tenyér - kérés
- Lefelé fordított tenyér - utasítás, hatalom
- Zárt ököl, kinyújtott mutatóujj - agresszió
A tenyér összedörzsölése
- Az emberek pozitív elvárásukat adják tudtul
- „Kaptunk egy nagy megrendelést!”
- Gyors dörzsölés - a vevőnek jelent előnyt
- Lassú dörzsölés - az eladónak jelent előnyt
A kézfogás
- Uralkodó jellegű kézfogás
- Behódoló jellegű kézfogás
- egyenrangú partneri kézfogás
- „döglött hal” típusú kézfogás
- a kesztyű - a politikus kézfogás
- a kéz rázása
- Merev karlendítés - intim zónából való kizárás
- karhúzás
- ropogtatós kézfogás
- a csukló megszorítása - mozgáskorlátozás
- kézfogás könyökfogással - érzelemtöbblet?
- kézfogás vállfogással
Összekulcsolt kezek
- Frusztrációs gesztus, mely visszafojtott, negatív magatartást jelez
- Nehezebben lehet szót érteni azzal, aki magasabban tartja összekulcsolt kezeit, mint aki az asztalon, vagy az ölében.
A toronysisak
- Azok használják akik biztosak magukban /és keveset is gesztikulálnak/
- Gyakran használatos fölé-alárendelt viszonynál és a „nagyon okos vagyok” magatartásra utalhat.
- A felemelkedő toronysisak: véleményét vagy gondolatait fejezi ki hosszasan az illető
- A leengedett toronysisak: az illető valakit hallgat
- ha a felfelé tartott toronysisakhoz a fej leszegése társul, akkor az arckifejezés öntelt és fennhéjázó lesz
Hátul összekulcsolt kéz
- Felsőbbséget, önbizalmat tükröző gesztus
- Olyan rendőrök is használják, akik nem viselnek fegyvert
- Amennyiben azonban a kéz a csuklót vagy alkart ragadja meg, akkor a gesztus feszültséget jelent
- Minél jobban méregbe jön az ember, keze annál följebb vándorolhat a másik karján.
Mindkét kéz a fej mögött
- Magabiztos domináns emberekre jellemző
A kar mint védőkorlát
- A karkeresztezés
- ökölbe szorított kéz a karban
- részleges karkorlát
A láb mint védőkorlát
- Ülőhelyzetben
- álló helyzetben
- lábkulcsolás nőknél
- Az érintés
Az érintés az egyik legfontosabb non verbális jelzés az élet korai szakaszában: a szülők és a csecsemők között.
- A felnőttek világában azonban az érintéseket bonyolult kulturális konvenciók szabályozzák, sokszor igen csak mereven.
- A puha érintés általában intimitást és érdeklődést jelez, és a megérintett személyben enyhe izgalmi választ vált ki.
- Az érintés még pozitívabb attitűdöket eredményezhet, ha a megérintett személy nem tudja, hogy megérintették.
- Fontos jelzés a kapcsolatok szorosabbá fűzésében
- A nemek közötti érintés különösképpen szabályozott
- A nők gyakrabban érinthetik meg egymást, a férfiak ritkábban - kulturálisan szabályozott formák
Az arc érintése
- Nemek között bizalmi érintés
- Ellenérzést, akár agressziót válthat ki
- Arc megpaskolása - megalázó
Kommunikáció a testtartás révén
- A törzs
- A lábak mozgásai tartoznak ide
Különbség a nemek között
- A kulturális szabályok miatt sok a különbség a férfiak és nők testtartása között
- pl.: lábak tartása ülésnél, állásnál, stb.
A vállvonogatás gesztusa
- Összetett gesztus: széttárt tenyér, felhúzott váll,felvont szemöldök
- Az illető nem tudja a választ valamire, vagy nem érti miről van szó, mit mondanak
- Gyerekeknél, fiataloknál gyakori
- Tanárok, főnökök nem kedvelik
Kritikus állásfoglalás
- Arcra helyezett kéz az arc oldalán felfelé irányuló mutatóujjal
- Egy másik ujj a szájat takarja, esetleg körmöt rág
- A hüvelykujj az állat támasztja
- Egymáson szorosan átvetett láb/védekezés/
- Leszegett fej és áll/ellenséges érzület/
- „Nem tetszik amit mond, nem értek egyet vele”
A térközszabályozás kommunikációs csatornája
- Kommunikációs jelentősége van annak a távolságnak, amelyet az emberek a beszélgetés közben felvesznek.
- Minél távolabbi, formálisabb a kapcsolat a kommunikáló emberek közt, a kontaktus annál nagyobb térközzel engedhető csak meg.
- A térköztartással foglalkozó anyagot proxemikának hívjuk
A térköz távolságát meghatározó tényezők
- Az emberek sajátjuknak tekintenek bizonyos légteret a testük körül. Ennek nagysága attól is függ, hogy annak a helynek milyen a népsűrűsége ahol fölnőtt.
- A társadalmi helyzet, státus is befolyásolja, hogy mekkora távolságot tartanak az emberek másokkal szemben.
- A különböző kultúrák
- A rangkülönbségek
- Érzelmi beállítódás / félelem, vonzódás /
- A közlő és befogadó fél a távolságot teljesen automatikusan állítja be
- A viszonynak nem megfelelő távolság esetén a másik fél előre, vagy hátra lép
Zónatávolságok
1. Intim zóna
az ember, mintha a saját tulajdona lenne, úgy őrzi ezt a zónát. Csak az egyénhez érzelmileg közel állóknak szabad behatolniuk ide.
Intim zóna/szoros intim zóna: ez a 15cm-en belüli távolság, ide szinte fizikai érintkezés során hatolhatnak be
szülők, gyerekek, házastárs, szerető, közeli barát, közeli rokon
2.Személyes zóna
46cm - 1,2 m
Ekkora távolságban állunk egymástól hivatalos és társas összejöveteleken, baráti találkozókon
3. Társadalmi zóna
1,2 - 3,6 méter
Ekkora távolságban állunk idegenektől, a nálunk dolgozó szakemberektől, és mindazoktól akiket nem ismerünk eléggé
4. Nyilvános zóna
3,6 méter felett
Ez a távolság az, amikor nagyobb létszámú idegen emberekhez intézzük szavunkat / ha van hozzá elég hely /
Átmenet a zónák közt
- Az átmenetet az egyik zónából a másikba a viselkedés jól felismerhető változása jelzi
- Pl.: amikor a társadalmi zónát átlépi valaki, akkor a szemkontaktust beszünteti. Amennyiben mégsem, akkor az illető valamilyen rituális felismerése szükségessé válik./ pl. mosoly, köszönés, kérdés hozzá /
Behatolás az intim zónába
1. Baráti, vagy intim közeledés
2. Ellenséges szándékú behatolás
- Az intim zónába való behatolásnál fiziológiai változások következnek be /adrenalin kiáramlás - szívdobogás, vér áramlik az izmokba, pupilla szűkül, felkészül a szervezet egy esetleges támadásra
- Ha olyasvalakit érintünk meg, akit csak most ismertünk meg, vagy nincs közelebbi kapcsolat köztünk, akkor az érintésünk, vagy arcunk, testünk közelsége ellenérzést válthat ki belőle.
- Minél meghittebb kapcsolatba kerülünk másokkal,annál közelebbi távolságba kerülhetünk majd vele
- Ha ketten megölelik és megcsókolják egymást, akkor kapcsolatuk intimitásáról az árulkodik, hogy milyen közel tartják egymáshoz a csípőjüket.
- Van olyan elkerülhetetlen helyzet, amikor be kell hatolnunk a másik intim zónájába
- pl.. Lift, tömegközlekedés stb.
- Hogyan reagálnak erre az emberek:
- nem beszélgetnek egymással
- kerülik egymás tekintetét
- alig mutatnak mimikai reakciókat
- keveset mozognak
Érzelem kifejezése a testtartás révén
- „magába roskad”
- meggörnyedt testtartás
- / ki az abszolút szerencsétlen: aki magába roskad és mellé esik”
- „kihúzza magát” - büszkeség jele
Szoros érzelmi kapcsolatban lévők
- Az egymással szoros kapcsolatban lévő emberek / szerelmesek, jó barátok / az interakciós helyzetben öntudatlanul átveszik egymás testtartását. /posturális tükörjelenség/
Ülő testtartás
- Előrehajlás - érdeklődést mutat
- Hátradőlés, széken lecsúszás - érdektelenséget, unalmat mutat
- Hintázás a széken - unalom
- Előre hajolunk, ha meg akarunk szólalni
- Szék megragadása, előre dőlés - menni akarás