2.1.3 Szimbólumok
A trikolor
A zászló eredetileg a háborúban a csapattestek nagy távolságból való felismerését segítette. Magyarország színei – a piros-fehér-zöld – 1601-ben a szultán Báthory Zsigmondnak adományozott zászlaján fordultak elő először együtt. A reformkorban új értelmezést kapott, és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a kokárda a függetlenség és a szabadság jelképe lett. A három színre sokféle magyarázat keletkezett. A forradalom idején a vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálta.
Pécsi lakatok
A szimbólumok keletkezése napjainkban is zajlik. Ki ne látta volna Pécsett járva a kerítésre felrakott lakatokat. Üzeneteket hordoznak szerelemről, hűségről, csalódásról. A Janus Pannonius utca üzenő kerítésén a lakat jelenthette, hogy „gyere, várlak”, de azt is: „most nem lehet, itthon a férj”. A lakatot csak a kulcsok tulajdonosai vehették le a kerítésről, de egyre több maradt fenn örökre: némelyik azért, mert tulajdonosai örök hűséget esküdtek egymásnak, némelyiket pedig a szakítás után egyszerűen ottfelejtették. Hagyománnyá vált, hogy a fiatal házasok a tévétoronyból vetik a mélybe a kulcsaikat.