.:: Előszó

Hogyan használjuk a CD-t?

Az Ügyintézői ismeretek c. könyvhöz kapcsolódó Feladatgyűjtemény és munkafüzetet (a továbbiakban Munkafüzet) CD-ROM-on adjuk közre. Ez a CD-ROM egyrészt segítséget kíván nyújtani az ügyintézéssel összefüggő tennivalók gyakorlásához – és ehhez feladatok, illetve példák vannak benne –, másrészt olvasmányokat, kiegészítő ismereteket tartalmaz.

A gyakorlásra szánt feladatok, példák az Ügyintézői ismeretek c. könyv ismeretanyagára épülnek, azzal párhuzamosan haladnak. Természetesen, a tananyag természetéből adódóan, a gyakorlásra szánt részek egyes témák esetében bővebbek, máskor rövidebbek, ahol pedig nem szükséges, ott nincs munkáltató anyag.

Egyes esetekben csak feladatok kapcsolódnak a tananyaghoz, és van, ahol egymással összefüggő feladatok és példák is szerepelnek. Ahol mindkettő található, ott a feladat megelőzi a példát azért, hogy először minta nélkül oldják meg a feladatot, majd ezt követően a példa segítséget ad a feladat megoldásához, illetve a megoldás ellenőrzéséhez. Ettől eltérő a sorrend a szerződésekkel foglalkozó anyagrésznél, ahol a példák megelőzik a feladatokat.

A feladatok és a példák számozottak, a példáknál általában a sorszám mellett címként megadjuk azt is, hogy az adott példa mely feladat kidolgozásához, megoldásához hasznosítható. Egy-egy témakör gyakorlásához több feladat, illetve példa is tartozhat. A mellettük lévő ikonnal is utalunk az adott anyagrész jellegére (feladat, példa, olvasmány, kiegészítő anyagrész stb.):


– feladat(ok)
– példa, (minta)példa
– olvasmány
– kiegészítő ismeretanyag

Ha a feladat megoldásaként valamilyen iratot (pl. levelet, szerződést, belső iratot) kell elkészíteni, mindig szükség van vázlatra! Ezt az ilyen feladatok szövege után nagyobb üres hely kihagyásával is jelezzük. Vázlatot készíteni az írásbeli munkánkhoz azért van szükség, mert mielőtt végleges formában elkészítünk egy iratot, előtte össze kell szedni a szükséges adatokat, át kell gondolnunk (pl. a levélben) leírtak célszerű sorrendjét, felépítését, és ellenőrizni kell, hogy mindaz szerepel-e benne, ami szükséges a jól elkészített irathoz. Vázlattal van dolgunk akkor is, amikor a vezető egy-egy irat elkészítéséhez csupán rövid vázlatot diktál, és annak alapján kéri a végleges irat elkészítését. A munkafüzetben is vannak olyan feladatok, amelyeket megadott vázlat alapján kell megoldani. A vázlat tehát hozzátartozik az írásmunkához, és hol magunknak kell vázlatot készítenünk, hol a kapott vázlat alapján kell valamilyen írásbeli feladatot megoldanunk.

A feladatok megoldásához mindenki saját számítógépét használja. Témakörönként külön-külön mappákban gyűjthetjük a vázlatokat, a megoldásokat, majd a végleges, javított változatot. A 3-8. fejezetben sok olyan feladat is van, ami nem igényel feltétlenül írásbeli megoldást. Itt is célszerű azonban rögzíteni válaszainkat. Ehhez kinyomtathatjuk a vonatkozó oldalakat, és kézzel is beírhatjuk azokat. De persze itt is használhatunk számítógépet, témánként, sorszámonként gyűjthetjük a válaszokat.

Minthogy az iratok végleges formában való elkészítése kapcsolódik más tantárgy (a gépírás, szövegszerkesztés) feladataihoz, ezért a szaktanár jelöli ki, hogy mikor, melyik vázlat alapján kell végleges formában elkészíteni az iratot írógépen, illetve számítógépen.

A feladatok megoldásához szükségesek azok az ismeretek, amelyek a könyvben találhatók, ezért a munkafüzetet mindig „egy lépéssel később” kell használni – vagyis azt követően, hogy a vele kapcsolatos anyagot már elsajátítottuk.

Az olvasmányok, kiegészítő anyagok a szakmához kapcsolódó plusz információkat, érdekességeket tartalmaznak, céljuk egyrészt alkalmat adni annak ellenőrzésére, hogy a meglévő ismeretek helyesek-e, másrészt bővítik a szakmai tudást.